Repohár: zöld megoldás vagy bosszantó lehúzás?
A Repohár megosztó. Míg vannak akik a rendezvények és események fenntarthatóságának egyik legjobb eszközét látják benne, addig másoknak sajnos egy negatív hang cseng a fülükben: elveszett betétdíj, zseton, beragadt pénz, egy újabb pohár ami a szekrény mélyén végzi.
Jogosan merül fel a kérdés: a Repohár valóban zöld megoldás vagy csak egy profit növelő marketing eszköz?
A válasz nem egy fekete, fehér, igen, nem játék. Attól függ, hogyan működtetik!
Amikor a Repohár bosszantóvá válik
A negatív tapasztalatok mögött mindig ugyanazok a hibák állnak:
- nincs valódi visszaváltási rendszer, csak zseton – abból is több féle
- a betétdíj nem jár vissza azonnal
- a rendszer nem körforgásosan működik
- az eltűnő poharak beépülnek a profitszerzésbe
- nincs megfelelő egyértelmű kommunikáció a visszaváltással kapcsolatban vagy nem jól van kialakítva
Ha csak ezeket a tényeket vesszük alapul a repohár nem csökkenti a hulladékot, hanem épp ellenkezőleg. Arról nem is beszélve, hogy frusztrációt okoz és erősíti a negatív érzetet.
Fontos kimondani: ez ebben az esetben nem fenntarthatóság, hanem rosszul kivitelezett üzemeltetés.
Amikor a Repohár valóban zöld megoldás
A repohár akkor működik fenntarthatóan, ha nem termékként, hanem rendszerként kezeljük!
A jól működő Repohár rendszer alapja:
- betétdíj: azonnali visszaváltás készpénzben vagy digitálisan
- egyértelmű kommunikáció: mikor, hol és hogyan történik a visszaváltás, mi történik abban az esetben, ha nem váltod vissza és mit tehetsz az eseményt követő napokban ha mégsem szeretnéd megtartani szuvenírként
- körforgásos rendszer fenntartása és üzemeltetése: elkülönített gyűjtés, ipari mosás, higiéniai protokoll, újrahasználat
Mi a Repohár, repohár gyártó, forgalmazó vállalat a kezdetektől a hatékony körforgásos rendszert támogatjuk és minden partnerünknek a betétdíjas rendszert és a készpénzes visszaváltást ajánljuk! Segítünk a rendszer kialakításban, a kommunikációban a logisztikában, a mosásban, hogy a körforgás valódi legyen.
Ha mindezek megvannak és a rendszer jól működik, akkor a repohár:
- mérhetően csökkenti a hulladékot
- gyorsítja a kiszolgáló egységek működését
- értelmezhető ESG és CSR eredményt ad
- nincs negatív vendégélmény
Nemzetközi példák arra, hogy a rendszer működik
Nem elméleti kérdés a körforgásos rendszer alkalmazása.
- A 2024-es párizsi olimpiai játékokon a hivatalos post-games összefoglalók szerint a betétdíjas/reusable pohár + újratöltés mellett 52%-kal csökkent az italellátásból származó egyszer használatos műanyag tömege (a 2012-es londoni játékokhoz mérve), és ~70%-kal kevesebb egyszer használatos műanyag palackot használtak az olimpiai játékok során.
- 2023. június 1-től a tallinni nyilvános rendezvényeken (a szabályozás logikája szerint főként a „nem óriás” eseményeknél) ételt-italt csak újrahasználható edényben, és csak újrahasználható evőeszközzel lehetett adni, majd 2024. január 1-től ez a követelmény minden nyilvános rendezvényre kiterjedt országosan Észtországban. Például a 2023-as Youth Song & Dance fesztiválon a reusable „csomag” kézzelfogható eredményt hozott: a hulladék 40 tonnáról 22,1 tonnára csökkent (2019 vs 2023), miközben a látogatói visszaváltást 2 eurós betétdíjjal és sok visszagyűjtő ponttal segítették, a város pedig 27 000 euróval támogatta a rendszert. Tallinn esetében a „repohár projekt” valójában teljes reusable vendéglátási rendszer: pohár + tányér/tál + evőeszköz, vagyis nem az italos pohárra, hanem a teljes food-and-beverage csomagolásra mentek rá.
- Belgium fesztivál piacán a repohár nem „jófejség”, hanem iparági norma: az alkalmazott betétdíjjal jellemzően lényegesen magasabb a visszagyűjtés, és a rendszer sikerét nem a pohár dizájnja, hanem a return point-hálózat és az ösztönzők döntik el. A belga Tomorrowland például a repoharat RFID/NFC chip technológiával turbózza fel, a pohárba integrált egyedi azonosítókat a vásárláskor hozzárendelik a fizető személyhez. Ez általában a karszalag vagy a cashless kártya. A visszaváltásnál egy Cup Return Station “leolvassa” a pohár chipjét. A rendszer azonnal visszaírja a betétdíjat a karszalagra / cashless kártyára. Ez pont arra jó, hogy tömegben se legyen “majd egyszer visszaviszem” önámítás: aki fizetett, annak érdeke azonnal visszavinni.
- Wimbledonban a világbajnokság során a vendéglátásban betétdíjas, visszaváltható poharakat alkalmaznak, és az egész rendszer arra épül, hogy a visszaváltást könnyű legyen kivitelezni.
- Koppenhágában városi pilotok futnak betétdíjas, visszaváltható megoldásokkal és az egész arról szól, hogy a repohár nem „termék”, hanem városi infrastruktúra: pontok, logisztika, mosás, üzemeltetés.
Ezek az események, és példák megmutatták: a visszaváltás nem akadály, hanem működési alapelv, ha a rendszer átlátható és nincsenek zsetonok.
Álláspontunk
A Repohár számunkra körforgásos szolgáltatás, nem pedig profitmodell.
Ezért:
- minden partnerünknél a visszaváltást pártoljuk
- véleményünk szerint a betétdíj nem büntetés, hanem a rendszer motorja
- nem az eltűnő pohár az üzlet, hanem a visszatérő pohár
- szerintünk a cél nem az, hogy a vendég hazavigye, hanem hogy visszakerüljön a körbe
Tudjuk, hogy léteznek rossz példák a hazai piacon és vannak szolgáltatók, akik a zsetonos rendszert alkalmazva a profitnövekedést célozzák meg… De ezek nem a repohár kudarcai, hanem a szemlélet hiányának következményei.
Akkor most: zöld megoldás vagy lehúzás?
A válasz egyszerű:
- lehúzás, ha nincs visszaváltás
- bosszantó, ha nincs kommunikáció
- zöld megoldás, ha rendszerben gondolkodunk
A repohár nem csodafegyver. De ha jól csinálják, az egyik legegyszerűbb, leglátványosabb és legmérhetőbb lépés a fenntartható rendezvények felé. És a jövő egyre inkább ebbe az irányba halad.
Ha szeretnéd tudni, nálad működő képes lenne-e a Repohár-rendszer, segítünk végiggondolni: visszaváltás, logisztika, mosás, kommunikáció – őszintén, számokkal. Mert a fenntarthatóság nem kampány, hanem jól működő döntések sorozata.
