Jogszabályi körkép: mi változott, mi várható, mire kell készülni?
Nem véletlen az egyszer használatos műanyag poharak körüli bizonytalanság az elmúlt években. Mi tiltott? Mi megengedett? Mi lesz 2026 július 1-jétől? Hol helyezkedik el mindebben a Repohár?
EU-s irányelvek, hazai rendeletek, halasztások, EPR, ESG – sok rövidítés, sok kérdés. Ebben a blogcikkben rendet teszünk a fogalmak és jogszabályok között.
Miért lett központi kérdés az egyszer használatos műanyag?
Az Európai Unió adatai szerint a tengeri hulladék több mint 80%-a műanyag termékekből származik – aminek 50%-át az egyszer használatos műanyag termékek teszik ki.
A műanyag termékeket nagyon rövid ideig használjuk, azonban évszázadokig terhelik a környezetet, jelentős kárt hagyva maguk után, aminek legfőbb lényegét és hatásait csak most kezdjük megérteni.
Éppen ezért itt lóg a levegőben már egy ideje az egyszer használatos műanyag poharak szabályozásának a kérdése, aminek fókusza nem a műanyag mint anyag lett, hanem a többször használatos szemlélet, azaz kevesebb műanyagot használjunk, hosszabb ideig.
EU-s szabályozás
Az EU SUP irányelvének (Single-Use Plastics Directive – EU 2019/904) célja:
- az egyszer használatos műanyag termékek betiltása
- a forgalmazás korlátozása
- újrahasználat ösztönzése
Meghatározásra került a tiltott, korlátozott termékek egyszer használatos termékek köre, mint:
- műanyag evőeszközök, tányérok, poharak
- szívószálak
- italkeverő pálcák
- italtárolók
- expandált polisztirol (EPS) étel- és italtárolók, poharak
- cigarettacsikkek
- műanyag zacskók
- csomagok és csomagolóanyagok
- nedves törlőkendők és higiéniai cikkek
Nem értékesíthetőek az EU tagállamaiban a SUP termékek, ahol a fenntartható alternatívák könnyen elérhetők és megfizethetők. Ez vonatkozik a habosított polisztirolból készült poharakra, étel- és italtárolókra, valamint minden olyan termékre, amely oxidatív módon lebomló műanyagból készült.
Magyar szabályozás
Magyarország 2021. július 1-jétől vezette be az EU SUP irányelv hazai megfelelőjét a 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendeletet.
A rendelet kiterjed az italtartó poharakra, a 15 mikron és a feletti falvastagságú könnyű műanyag hordtasakokra, valamint az oxidatív úton lebomló műanyag termékekre, korlátozás alá esnek olyan termékek is mint a fültisztító pálca, és minden amit a fenti EU SUP irányelv korlátoz. A záró rendelkezésben az egyszer használatos italtartó poharak – azok tetejét és fedelét is beleértve – 2026. június 30-ig forgalomba hozhatók, amit a 124/2024. (VI. 14.) Korm. rendelet is alátámaszt.
Mit jelent ez a gyakorlatban? 2026. június 30-ig:
- nem teljes a tiltás
- van felkészülési idő
Hiszen a jogalkotó szándéka nem változott: továbbra is cél az egyszer használatos műanyag poharak kivezetése! Csak halasztást kapott az ügy 2026.06.30-ig, ezzel egyidejűleg pedig bevezetésre került az EPR vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség, aminek célja: hogy az eldobható termékek valós környezeti költsége megjelenjen:
- nő az egyszer használatos termékek ára
- nő az adminisztráció
- csökken a rugalmasság
Ez gazdasági ösztönző a körforgásos rendszerek irányába.
Veszélyben a Repohár?
A jogszabályok nem a többször használatos műanyag poharakat támadják, hanem a rosszul működtetett rendszereket korlátozzák. A repohár többször használatos pohárnak minősül és akkor illeszkedik igazán a szabályozás szelleméhez, ha:
- betétdíjas visszaváltással működik
- ipari mosással tisztítják
- nem „eladott szuvenír”, hanem körforgásos eszköz
- mérhető adatokat szolgáltat
Mindezek tekintetében a Repohár:
- jogszabály kompatibilis
- ESG-ben értelmezhető
- üzemeltetésben és környezetileg is védhető
Összegzés
A szabályozási irány világos: kevesebb eldobható, több újrahasználat körforgásos szemlélet a gyakorlatban. A Repohár nem jogszabályi kiskapu, hanem a jogszabályok irányával megegyező megoldás. A kérdés nem az, hogy szabad-e. Hanem az, hogy jól csináljuk-e.
Ha szeretnéd tudni, nálad hogyan lehet ez: jogszerű, vendégbarát, mérhető és valóban zöld, írj nekünk és segítünk értelmezni, megtervezni a rendszert.
